Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át a köztársasági elnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. 

Ha az ember sok-sok éve színikritikát ír, rendszerint elhalványul a kezdet: homályba vész az a pillanat, amikor megjegyzi egy színész nevét. Nálam Mácsai Pál az egyik kivétel: nem felejtem el, amikor Dürrenmatt János király című előadásának végén a királyhű famulus, a szervilis alattvaló a közönségnek háttal a színpad mélyére gyalogol, majd hirtelen felénk fordul: a jövendő zsarnok, a győztes intrikus néz velünk farkasszemet, pokoli vigyorral az arcán. Mácsai Pál Pembroke-ot játszotta a Kerényi Imre rendezte híres vizsgaelőadásban.

Nyáron egyebek mellett azért jó színházba menni, mert kicsit olyan, mintha nyaralna az ember. Na, legalábbis előadás előtt meg után. Közben ugyanis – legalábbis bizonyos előadások alatt – bőven van időnk azon tépelődni, vajon osztódással vagy más szaporodási technikával nő-e a nyári színházak száma; és hogy vajon hány vár vagy várfal, kastély vagy rom vár még alkalmi társulatra szerte az országban.   Éppen ezért jó, ha válogat a nyári színház nézője (is); keres valamiféle referenciát: rendezőt, színészt, darabot, esetleg helyszínt. Akkor még jól is járhatunk. Alább némi előválogatással segítek dönteni – ezek persze szigorúan az én szempontjaim; s hogy ne érhessen az elfogultság vádja, jelzem mindig, hogy hol található, hogy mi látható mégimages/   Esztergomban július 13–14-én a Szabadkai Népszínház társulata lép fel: a Záróra című produkció zenés játék, a művészek pedig híresen jó muzsikusokimages/ Augusztus 3-án a már előre elhíresült Macskabaj látható, Martin McDonagh darabja; a gengsztervígjátékot a Révkomáromi Jókai Színház mutatja be. (www.esztergomivarszinhaz.hu)   Zsámbékon júliusban két saját bemutatót tartanak: a Bad Time Story című táncos produkciót Ivo Dimcsev rendezte (július 12–15.), a Libiomfit pedig Kálmánchelyi Zoltán írta és rendezte (július 26–29.). Ezt követi augusztus 17-én az „igazi” Liliomfi; Vidnyánszky Attila rendezése a beregszásziakkal és Gyulával közös produkció. Színházi csemegének ígérkezik a valahai Máté Gábor- osztály szokásos nyári összegyűléseinek idei darabja, a produkció címe Járó Zsuzsa (aki egyébként az osztály egyik tagja volt, és jelenleg Egerben színész); ezt az előadást augusztus 9–12. között játsszák. (www.zsambekiszinhazibazis. hu)   Gyulán július 2–15. között rendezik a szokásos Shakespeare-fesztivált, melynek (és talán az egész nyári szezonnak) a legeslegnagyobb „durranása” a litván Meno Fortas színház vendégszereplése: a Nekrosius rendezte Othellóval jönnek július 15-én; aki különleges élményre vágyik, annak kihagyhatatlanimages/ Előtte, július 3–7. között játsszák Szász János rendezésében a Lear királyt, Derzsi János, Molnár Erika, Vasvári Emese, Mertz Tibor, Gazsó György, Tóth József és mások szereplésével. Július 12- én látható itt az Alföldi Róbert rendezte Szentivánéji álom a Bárka előadásában, 14-én pedig beszélgetés lesz Shakespeare-ről Esterházy Péterrel.   A fesztivál mellett is bőséges nyári évadot kínál a fantasztikus élményfürdővel és stranddal felszerelt város: augusztus 2–4. között Makk Károly rendezésében Hubay– Vas–Ránki örökzöld opuszát, az Egy szerelem három éjszakáját mutatják be. Augusztus 10–11-én pedig Kálmán Imre Bajadér című operettjét játsszák a Tószínpadon. (www.gyulaivarszinhaz.hu)   Kőszegen, a Várszínházban július 7-én Pitti Katalin és Teleki Miklós lép fel. Július 13-án mutatják be, és 22-ig (nem mindennap!) játsszák Csokonai: A méla Tempefői című művét, Jordán Tamás rendezésében, parádés szereposztással: fellép Bezerédi Zoltán, Fekete Ernő, Spindler Béla, Epres Attila, Hollósi Frigyes, Sipos Vera és Botos Éva. Július 17-én a Sebő együttes ad koncertet, 24-én pedig a Benkó Dixieland. Július 31-én fiatal színészek Molnár Ferenc és Szép Ernő műveiből adnak zenés estet, Keserű krémes címmel, augusztus 3–4-én pedig a Csárdáskirálynő láthatóhallható. (www.koszeg.hu)   Szentendrén július 6–7-én vendégszerepel az Örkény Színház, Tasnádi István Finito című komédiájával. Ezt követően 11–13. között mutatják be itt a gyulaiakkal közösen a Lear királyt. Augusztus 4-én a beregszásziak Csehovegyfelvonásosokat játszanak a Városháza udvarán, 7-én és 8-án pedig a Krétakör mutatja be Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című produkcióját a Művészet- Malomban; 9–10-én pedig a Vidnyánszky Attila rendezte Csokonai: Karnyónét láthatják, ugyancsak a Városháza udvarán. (www.szentendreprogram. hu)   Kapolcs és környéke, azaz a Művészetek völgye című rendezvénysorozat programja ezekben a napokban is alakul; aki tehát nem hosszabb időre, csak egy-egy konkrét előadásra látogatna el a Balaton- felvidéki falvakba, okosabban teszi, ha az interneten tájékozódik: www.kapolcs.szinhaz.hu.   A július 24. és augusztus 5. között rendezett programsorozat egyik biztos pontja idén is Pula lesz, ahol a műsort a Bárka Színház „üzemelteti”, saját előadásaik mellett sok vendéget is hívnak: idelátogat többek között Gergye Krisztián és Társulata, lesz Kiss Erzsi Zene, Besh o Drom, Másik János, Kispál és a borz, Makám, és beszélgetés írókkal: Spiró György, Parti Nagy Lajos, Garaczi László, Tóth Krisztina és mások részvételével.   Szegeden az idei „nagybemutató” Kálmán Imre Marica grófnő című operettje lesz. Az előadást Eszenyi Enikő rendezi, esténként ötezer néző láthatja majd, július 27–28–29-én. Főbb szereplők: Lukács Gyöngyi, Tordy Géza, Nagy Ervin, Pindroch Csaba. Előtte, július 6. és 15. között hatszor megy majd Webber musicalje, a Macskák; Szirtes Tamás rendezésében fellép Gálvölgyi János, Malek Andrea, Oroszlán Szonja is. Augusztus elején a Rudolf című musicalben (9–12.) többek között Dolhai Attila, Bereczki Zoltán, Szabó P. Szilveszter lép fel, 18-án és 20-án pedig Erkel Ferenc Bánk bán című operája lesz műsoron, Kiss B. Attila, Keszei Bori és Wiedemann Bernadett főszereplésével.

A Pécsi Országos Színházi Találkozó a színházak rendes évi seregszemléje – mármint a kiválasztott színházak kiválasztott előadásaié. Ezért aztán örömök és sértődések kísérik a szervezést a tavaszi hónapokban: aki ott lesz, örül, aki nem, annak hirtelen ezernyi kifogása támad a rendezvénnyel kapcsolatban. És – mint általában – mindenkinek igaza van.   Idén hetedik alkalommal rendezik Pécsen a találkozót; a város megszokta már a júniusi felfordulást, azt, hogy ismert színészek sétálnak a Király utcában vagy üldögélnek a kávéházak teraszain. Valójában egyetlen hatalmas (szabadtéri) produkció az egész, még a Könyvhét is ehhez igazodik; a város kellős közepén, a Széchenyi téren ilyenkor állítják föl a sátrakat és a nagyszínpadot – nem mintha óriási nyüzsgés lenne arrafelé is, kivált kánikula vagy rossz idő esetén, márpedig vagy egyik van, vagy másik.   Az idei programot Dömölky János filmrendező válogatta – magát a válogatási szisztémát is kételyek kísérik, de még senki nem állt elő jobb ötlettel annál, hogy egy ember állítsa össze a programot, aki aztán ott Pécsen még egyszer végignézi az egészet, és arcával, érveivel áll a program mögött. Nem mindig hálás feladatimages/   Mindazonáltal a pécsi fesztivál mégiscsak a szakma önünnepe, és mostanság, amikor a színházi világ legkevésbé az előadásoktól, sokkal inkább a finanszírozási és igazgatóválasztási botrányoktól hangos, ennek lehet némi terápiás hatása. Különös tekintettel arra, hogy Dömölky válogatása – e sorok írója szerint legalábbis – túlnyomó részében valóban jó produkciókat tartalmaz.   Ott lesz például a kaposváriak 56-os előadása, Mohácsi János rendezése, amely nagyjából egyöntetű szakmai siker mellett erőteljes cirkuszokat is kavart tavaszszal. Miskolc Lev Tolsztoj Legenda a lóról című lírai előadását hozza; Nyíregyháza pedig az ugyancsak költői Weöres-művet, A kétfejű fenevadat. A vendéglátó Pécsről egy kamara-előadás, Háy János A Senák című darabja érkezik – és magyar drámával szerepel az Örkény Színház is: Tasnádi István Finito című drámájával.   A határon túli magyar színházak közül a kolozsvári és a beregszászi jön; utóbbi az egyik legjobb nyári színházi műhellyel, a Zsámbéki Színházi Bázissal közös produkcióval, Halál-álom a címe. Klasszikust mutat be a Bárka – Shakespeare Szentivánéji álom című darabját –, a miskolci színház – Georg Büchner Danton halálát –; színházi örökzöldet az egriek – Mrozek Tangóját, ráadásul a mostanában nagyon népszerű ír szerző, Martin McDonagh Párnaember című művét is –, és az évad egyik legszebb előadását hozza az amúgy nagyon erős szezont záró budapesti Katona: Goldoni A karnevál utolsó éjszakája című művét. A debreceniek ugyancsak 56- os előadással kerülnek a zsűri elé, Szőcs Géza Liberté ’56 című darabjával, a Pesti Színház pedig az „ütős” Thomas Vinterberg-átiratot, Az ünnepet játssza majd Eszenyi Enikő rendezésében.   És ez csak a versenyprogram – márpedig a színházi belvilág, de az edzett pécsi törzsközönség is jól tudja, hogy ilyenkor az off-programokra is érdemes „nyomulni”. A végleges műsort egyelőre még egyeztetik, de az biztos, hogy az országszerte sikeres, könnyű, szórakoztató és nagyon profi produkció, Vári Éva és Kulka János főszereplésével a Hat hét, hat tánc című előadás ott lesz a műsorban. Akárcsak a különböző főiskolák legsikeresebb vizsgaelőadásai – Budapestről és Kaposvárról, valamint a legizgalmasabb alternatív produkciók, táncos és bábelőadások.   A kísérő programok közt szerepel például Varnus Xavér koncertje – és koncertből rendesen több mint elég jut Pécsre a tíz nap alatt. A város legkülönbözőbb helyszínein – gyakorlatilag egész Pécset beterítve – mindenki megtalálhatja a fülének legkellemesebbetimages/ A versenyprogram előadásait másnap szakmai beszélgetés követi, ahol olykor igazi viták, összecsapások is előfordulnak. A beszélgetések szövege rendszerint még aznap felkerül a világhálóra.   Hangsúlyos, de programba szedhetetlen részét képezik a találkozónak azok az informális – kávéházi, utcai – beszélgetések, találkozások, együttlétek, amelyek a szakma és a közönség számára a gondtalan együttlétről szólnak; előfordulhat, hogy idén erre is ráborul majd a színházat felbolygató konfliktushalmaz árnyékaimages/